Jódot, s jól! Hogyan jutottunk el a lila gőztől a Betadine-ig?

A povidon-jódot tartalmazó Betadine^® bőr- és nyálkahártya fertőtlenítő oldat – amellett, hogy nem csíp - széles spektrumú vírus-, gomba- és baktériumölő hatással rendelkezik. Érdekes történetek és híres személyek kísérik az utat, amíg a házipatika részévé vált.

1811-ben Napóleon hadserege számára a puskapor előállításához nem állt rendelkezésre elegendő import faanyag. Bernard Courtois salétromgyártó ezért algákból igyekezett alapanyagokat nyerni. Amikor edényeit savval tisztította, ibolyaszínű gőzt látott felszállni, amely hideg tárgyakon sötét kristályokként csapódott ki. Mintákat küldött belőlük az akkor Franciaországgal hadban álló Anglia tudósainak, Gay-Lussac-nak és Ampére-nek is, így néhány nap különbséggel mindkét országban bejelentették az új anyag felfedezését, amely a iodine, azaz „lila” nevet kapta. 1813-ban kalandos úton Párizsba érkezett Sir Humphry Davy angol tudós, hogy elektrokémiai kutatásaiért átvegye a Napóleon által évekkel korábban neki felajánlott díjat – a császárné kezéből. Kollégái a jóddal is megismertették, amelyet olyan elemnek talált, amely sokban hasonlít a klórhoz. Színes, sót képez és… hamar igazolódott, hogy fertőtlenít.

A háborúkban pedig sebfertőtlenítőre éppolyan nagy szükség volt, mint puskaporra. Az alkoholos jódtinktúra használata a sebészetben gyorsan elterjedt. A fiolákat maguknál hordták már az amerikai polgárháború katonaorvosai is, az első világháborúban pedig Alexander Fleming - a penicillin felfedezője használta a szennyezett sérülések szövetelhalást okozó gázképző baktériumai ellen.

Hogy a jódoldat kíméletesebb legyen a szövetekkel és ne csípjen, az ötvenes években, Amerikában kifejlesztették a vízoldékony povidon-jódot, amelyből a hosszú molekulára stabilan „felfűzött” jódionok gyors hatáskezdettel, de szabályozottan szabadulnak fel.

Napjainkban egyre többször találkozhatunk antibiotikumnak ellenálló kórokozókkal is, de a Betadine povidon-jód hatóanyaga ellen nem fejlődött ki rezisztencia.

Könnyen hordozható, nem törékeny, cseppentőfeltéttel ellátott kiszerelésben bárhol, könnyen kezelhetően rendelkezésre áll, hogy kivédje sérüléseink felülfertőződését, vagy az uszodai lábgombásodás kialakulását. Kézmosáskor, vagy betegek tisztálkodásában szükség esetén akár a szappant is helyettesíthetjük vele.

Jusson eszünkbe, legyen nálunk!