Ugye milyen hihetetlen, hogy a csecsemőket és érheti trauma, őket is érheti baleset? Pedig ez a szomorú igazság. A következőkben sorra vesszük a leggyakoribb csecsemő-baleseteket megelőzésüket és, hogy mi a teendő.
Leesés
De hogyan eshet le egy karon ülő csecsemő? Sajnos a válasz az, hogy én, a szülő teszem ki olyan helyzetnek, ahol ő le tud esni. A babák nem szoktak szólni, hogy: anya, én ma hasra fordulok! Láttam babákat már 1 hónaposan is hasra fordulni, ugyanakkor van, aki még 8 hónaposan is lusta erre. A baleseteket illetően a pelenkázóra, mosógépre, konyhapultra felhelyezett babáknál mindig ott a komoly veszély, hogy le fognak onnan esni. Mert éppen akkor akar – és sikerül is neki – hasra fordulni, azaz lefordulni. A lehetséges megoldás az, hogy a babák születésétől kezdve érdemes önmagunkat tréningezni, hogy ha nem látom a babám, és nem a kiságyában vagy a baby-karámban van, akkor mindig rajta legyen egyik tenyerem. Nagyon fontos ez, mikor elfordulok, ha lehajolok. Ha pedig valami olyan messze van, hogy nem érem el, úgy hogy a babán a tenyerem, akkor a babával együtt, őt ölbe véve kell odamennem. Az ágyuk köré pedig mindig legyen téve, megfelelően felhelyezett leesés gátló! A ’baby-komp’ használata pedig TILOS!
Fejsérülés csecsemőknél
Ha már leesett a baba, akkor a fejsérülés a leggyakoribb sérülés. Ők fejnehezek még – fejük testükhöz viszonyítva nagyobb, mint a felnőtteké – ami miatt a fej sérül, legnagyobb gyakorisággal, a gyermekkori balesetekben. A fejet ért trauma esetén általános szabály, hogy csecsemőt orvosnak szükséges megmutatni. Ők nem tudják megmondani, ha szédülnek, ha hányingerük van, ha látászavaruk van. Az esetek 98%-ban a sérülés banális, nem szükséges csupán egy vizsgálat. (Gyermekkorban koponya-CT vizsgálatot csupán nagyon indokolt esetben végzünk. A gyermekkori nagyobb energiájú fejsérülések első számú vizsgálata; a korházi megfigyelés) Ha hányás, eszméletvesztés jelentkezik fejsérülés utána, akkor pedig feltétlenül szakemberhez kell fordulni. (Nagyobb gyerekeknél a kép árnyaltabb)
Fulladás – félrenyelés
A csecsemők, 3-6 hónapos korban, úgy fedezik fel környezetüket, hogy mindent a szájukba vesznek, tényleg bármit, amit csak meg tudnak kaparintani. Ne hagyjunk kis tárgyakat a baba kezében, még egy pillanatra sem. De a babatáplálásról és a hozzátáplálásról is érdemes dietetikustól vagy tanácsadótól tájékozódni, hogy pontosan milyen állagú ételt mikor adhatunk. Viszont a legfontosabb: Készüljünk fel, arra, ha a baba fulladozni kezd mi is kell tennünk. Érdemes akár on-line, akár élő tanfolyamokat is elvégezni, ahol gyakorolhatjuk a műfogásokat, melyek ilyen esetben segítenek.
Tilos a babát vízágyra, babzsákra tenni. Sőt, ez gyakorlatilag igaz bármire, ami elég puha ahhoz, hogy eltakarja az arcot, és elzárja a levegőt az orr és a száj felé.
A műanyag csomagolások veszélyesek, ha a szájra és az orra kerülnek, és megfojthatják a babát. A játékok csomagolását ebben a korban ne adjuk oda a kicsiknek, bármennyire is érdekesnek találják azokat.
Forrázás – égés
3-5 hónapos korukban a babák sokat hadonásznak kezükkel és megragadnak mindent, ami a kezük ügyébe kerül. Sőt, ha a tenyerükbe helyezünk valamit, például az ujjunk, azt is megfogják. Ez egy reflex, el sem tudják engedni. Éppen emiatt, soha ne vegyük ölbe a kicsiket, ha forró folyadékot is tartunk épp! Például kávét vagy meleg ételeket ne akkor fogyasszuk, ha nálunk a kicsi. A baba leforrázódhat.
De a csapvíz is égethet! Annak érdekében, hogy megóvjuk őket a csapvíz általi forrázásától, a csapoknál a legmelegebb hőmérséklet állítsuk kb. 45 Celsius fokra. Sok esetben beállítható maga a kazán is.
Ha a baba megég, azonnal tegyük hideg vízbe az égett területet néhány percig, hogy lehűljön. Ezután érdemes színtelen, szagtalan fertőtlenítővel leönteni vagy bekenni. A gél alapú fertőtlenítők, ilyen esetekben is, nagyon megkönnyítik a későbbi fájdalmatlan kötéscseréket. Égett területre abszolút első vonalbeli szerek.
dr. Kőnig Róbert
Gyermeksebész és Gyermektraumatológus
Forrás:
Lavanid blog