Pár dolgot érdemes ezzel a rovarral kapcsolatban tisztázni, ugyanis nagyon sok a félreértés az egész világon, így persze nálunk is. Magyarországon körülbelül 48 fajuk honos, amelyek közül számunkra legfontosabb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus). Erdők szélein, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken szeretnek élni, ilyen helyeken a legnagyobb a valószínűsége, hogy mi emberek is találkozunk velük. De előfordul parkokban és családi házak kertjében is, leginkább, ahol magasabb az aljnövényzet.
A kullancs nem ugrik rád.
Tévhit, hogy a fáról vagy magasból ugranak ránk. A kullancs körülbelül egy-másfél méter magasságban található meg. Úgy kerül ránk, hogy ahogy közlekedünk az aljnövényzetben, játszunk, túrázunk, magunkra sodorjuk. Ezért javasoljuk azt, hogy abban az időszakban, amikor aktívak – április-május-júniusban és szeptemberben – érdemes hosszú ujjú ruhákat és zárt cipőt hordani, ha el akarjuk kerülni őket. Sőt, a ruhákat érdemes kirázni a nap végén, mert nagyon szívesen várnak a nadrágban egy napot, hogy utána ’támadjanak’.
Ha meglátod, szedd ki azonnal!
A kullancsoknak, sajnos magas százaléka (50-99%), fertőzött lehet Lyme baktériummal (Borrelia burgdorferi), tehát vizsgálat nélkül is minden kullancsot fertőzőnek kell tekinteni. Jó hír viszont, hogy az első pár órában nem fertőz, sőt utána is csak fertőzhet, azaz egyáltalán nem biztos, hogy elkapjuk a fertőzést, ha fertőzött kullancsot találunk magunkban. Alig 2 százalék az esély arra, hogy az embert megfertőzi, megtapad a szervezetben és betegséget okoz. De az időfaktor fontos, amint észrevesszük, távolítsuk el!
Ne nyomd, ne tekerd, húzd ki!
A leglényegesebb tanács, hogy ne nyomjuk össze az állat potrohát! Ha összenyomjuk, akkor a kullancs száján keresztül a testnedvei, amit ilyenkor akaratlanul belénk ’köp’, átvihetik a fertőzést a szervezetünkbe. Nem célszerű csavargatni sem az állatot, pont az előzőekben leírtak miatt. Legegyszerűbb egy szemöldökcsipesszel, kullancs csipesszel, vagy egyszerűen a körmünkkel megcsípni a fejét, a bőrhöz minél közelebb megfogva, majd egy gyors hirtelen mozdulattal – nem az állat potrohára gyakorolva a nyomást – kihúzni. A kullancs eltávolítása NEM orvosi feladat!
Bekenni krémekkel tilos, mert bár ilyenkor ’önként’ távozik, kimászik, előtte minden esetben belénk üríti testnedvét.
Egyáltalán nem baj, ha benn marad a szájszerve!
Kihúzáskor előfordul, elég sűrűn, hogy beleszakad a kullancs a műveletbe. NEM gond! Ilyenkor az állat szájszerve az, ami belekapaszkodik a bőrbe, bennmarad. Nem javaslom a kipiszkálását sem. Csak mélyebbre visszük, illetve több felszíni sérülést okozunk közben a bőrön. Le kell fertőtleníteni, minél gyorsabban! Használjunk PHMB tartalmú gélt, ami hidratál és felpuhítja a bőrt, így felgyorsítja az idegentest (szájszerv) kilökődését. Más teendő nincsen vele! A fertőtlenítést naponta folytatni célszerű, amíg ki nem lökődik.
Nem szükséges feltétlenül bevizsgáltatni.
Magyarországon van lehetőség a kullancs bevizsgálására, annak eltávolítása után. Ugyanakkor nincsen relevanciája a kezelést illetően. Nem javaslom. Minden kullancsot fertőzöttnek kell tekinteni. Ha a csípés utáni hetekben láz jelentkezik, ha a csípés helyén piros udvar jelenik meg, akkor szükséges orvost felkeresni.
Megelőzés a legjobb fegyver!
A kullancsencephalitis (kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás) megelőzhető védőoltással. Javaslom, főleg gyerekek esetében, beszerzését. Ha megtörtént a csípés, az ellenszer, az oltatlan személyeknél utólag hatástalan, sőt beadása nem javasolt!
A másik, az állat által terjesztett, közismert betegség a Lyme kór, mely ellen védőoltásunk nincs, ugyanakkor antibiotikummal kezelhető. Fontos időben észrevenni a fertőzést, melyre a csípés körüli kokárda jellegű bőrpír figyelmeztet, akár hetekkel a csípés után is. Jelentkezését követően orvosi vizsgálat szükséges, mely nem jelent azonnali antibiotikum kezelést.
dr. Kőnig Róbert
gyermeksebész és gyermektraumatológus
Forrás:
Lavanid blog